Dátum Esemény
1944. 06. 17. - 07. 03. Megünneplik a NOB 50. évfordulóját.
1944. A XIII. olimpiai játékokat a háború miatt nem lehetett megrendezni Londonban.
1940. A háború miatt elmaradnak a XII. olimpiai játékok. (Előszőr Tokió, majd Helsinki is vissza adta a rendezési jogot.)
1936. 08. 01. - 16. Rövid idő alatt lezajlanak a XI. olimpiai játékok Berlinben. 49 ország 4066 versenyzővel (328 nő) képviseltette magát, akik 20 sportág 147 versenyszámában küzdöttek a csillogó érmekért. Az olimpiai láng egy háromlábú állványon lobogott a játékok ideje alatt. Olimpiai Újság jelent meg rendszeresen, 41 országba közvetítették rádión az eseményeket és lezajlottak az első televíziós közvetítési kísérletek is. A megnyitón a felvonuló osztrák, olasz, bolgár de még a francia sportolók is föllendített karral köszöntötték Hitlert.
1936. 07. 21. Olümpia szent ligetében parabolatükörrel meggyújtják az olimpiai lángot és 3075 fáklyás futó viszi ugyanennyi km-en át Berlinbe. Az olimpiai láng "szállításának" ötlete Carl Diem-től a Szervező Bizottság főtitkárától származik. A láng ezen a napon indult előszőr útra és ezután minden olimpia előtt bejárja a világot.
1936. 02. 06. - 16. A IV. téli olimpiai játékok versenyei Garmisch-Partenkirchen-ben.
1935. 11. 05. Hitler igyekszik megnyugtatni az aggódó nemzetközi közvéleményt és közli, hogy a következő évi olimpiai játékokon zsidók is résztvehetnek.
1935. 08. 22. Csak árják viselhetik a Német Birodalmi sportjelvényeket, a német sportvezetőség rendelete szerínt.
1932. 07. 30. - 08. 14. Zajlanak a versenyek a X. olimpiai játékokon Los Angelesben. 15 sportág 126 versenyszámában hírdettek eredményt és 37 ország 1408 versenyzője (127 nő) vett részt a küzdelmekben. Itt szállásolnak el sportolókat előszőr olimpiai faluban. Labdarúgó tornát nem rendeztek.
1932. 02. 04. - 15. A III. téli olimpiai játékok versenyei Lake Placid-ban.
1928. 07. 17. - 08. 12. Lebonyolítják Amszterdamban a Németország visszatérésével végre ismét teljesnek mondható, IX. nyári olimpiai játékokat. 15 sportág 123 versenyszámában zajlottak a küzdelmek, a 46 országból érkezett 3014 versenyző (290 nő) között.
1928. 02. 11. - 19. A II. téli olimpiai játékok versenyei Sankt Moritz-ban.
1925. 05. 28. Prágában a NOB 23. ülésszakán lemond elnöki tisztségéről a 62 éves Pierre de Coubertin báró és javaslatára a belga Henry de Baillet Latour grófot választják új elnöknek.
1924. 05. 04. - 07. 27. Párizsban rendezik a VIII. olimpiai játékokat. 18 sportág 140 versenyszámában 44 ország 3092 résztvevője (136 nő) mérte össze tudását. Ez a versenysorozat volt egyben Coubertin báró búcsúja is a nemzetközi sport élettől.
1924. 01. 25. - 02. 04. Chamonixban előszőr rendeznek téli olimpiai játékokat.
1920. 04. 20. - 09. 12. Antwerpenben rendezik a VII. olimpiai játékokat. Most előszőr vonják fel az olimpiai zászlót és tesznek esküt a sportolók. 2607-en (64 nő) indultak, hogy megszerezzék 22 sportág 161 versenyszámának érmeit. Magyarországot erre az olimpiára nem hívták meg.
1920. 03. 24. Monte-Carlóban női olimpiát rendeznek tiltakozásul, hogy a NOB nem engedélyezi női atléták résztvételét a versenyeken. A nemzetközi sport vezetői ragaszkodnak az olimpiai játékok ókori hagyományaihoz, miközben a sport a nők körében egyre népszerűbb és rohamosan fejlődik.
1916. 01. Bizonyossá válik, hogy Berlinben nem rendezik meg a VI. olimpiát.
1915. 04. 10. Coubertin báró szerződést ír alá, amelynek értelmében a NOB állandó székhelye ezután a semleges Svájcban, a lousanne-i Mon Repos kastélyban lesz. A NOB ezentúl önmagát is semleges intézménynek tekinti.
1914. 06. 23. Coubertin báró a NOB 20 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen bemutatja az ötkarikás olimpiai zászlót.
1912. 05. 05. - 07. 22. Stockholmban rendezik az V. olimpiai játékokat. A magyar olimpiai csapat önálló nemzetként, magyar zászló alatt vonul fel. A 2547 sportoló (57 nő) 28 országból érkezett és 14 sportág 107 versenyszámában döntötték el az érmek sorsát.
1911. 05. 23. Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia termeiben tartja 12. ülését a NOB. Az alapító-elnök Pierre de Coubertin báró is jelen van az eseményen.
1908. 04. 27. - 10. 31. Londonban rendezik a IV. olimpiai játékokat. 22 ország 2035 résztvevője (36 nő) mérkőzött meg egymással 21 sportág 110 versenyszámában. A labdarúgás (férfi) olimpiai sportággá vált. A magyar labdarúgók is neveztek, de a kormány nem vállalta a résztvétel költségeit, arra hivatkozva, hogy 1905-ben nálunk lesz a FIFA kongresszusa és az is sokba kerül.. A szükséges 6000 korona helyett, 1200-at biztosított az olimpiai részvétel céljaira.
1906. Pierre de Coubertin báró Olipmiai Kupa (La Coupe Olympique) néven vándordíjjat alapít, amit minden évben az a sportszervezet nyer el, aki az ifjúság testi, sportos nevelésében a legnagyobb eredményeket éri el.
1904. 07. 01. - 11. 23. St. Louisban rendezik a III. olimpiai játékokat. 12 ország, 617 sportolója (8 nő) mérkőzik meg 14 sportág 390 versenyszámában, de ezekből később csak 88-at ismertek el olimpiai versenynek.
1903. 07. 01. Megrendezik az első "Tour de France" kerékpárversenyt. A rendező Henri Desgrange lapkiadó, aki újságját akarja megmenteni a csődtől.
1900. 05. 14. - 10. 18. Lezajlik a II. olimpiai játékok Párizsban a világkiállítással egyidőben. (Már a labdarúgás is szerepel a programban.) 22 ország, 1319 résztvevője (11 nő), 17 sportág 80 versenyszámában mérkőzött meg egymással.
1896. 04. 06. - 15. Athénban lebonyolítják az I. újkori olimpiai játékokat. (A labdarúgás még nem szerepel a programban.) 13 ország, 295 sportolója vett részt a versenyeken, amelyeket 9 sportág, 43 versenyszámában rendeztek.
1896. Görögországban az olimpia támogatására kiadják a világ első sport témájú bélyegeit.
1894. 06. 23. A Párizsban ülésező Nemzetközi Atlétikai Kongresszus zárásaként határozatot hoznak "az olimpiai játékok újjáalapításáról". Megalakul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). Tagjai között foglal helyet Kemény Ferenc Magyarország képviseletében.
1892. 11. 25. Párizsban az Unions Les Sociétés Francaises de Sport Athlétiques ötéves fennálásának megünneplésére rendezett összejövetelen a szervezet titkára, Pierre de Coubertin báró tartotta az ünnepi beszédet. Itt vetette fel az olimpiai játékok felelevenítésének gondolatát. (Előszőr a svéd F. Bogislaus gondolt erre, még 1800-ban.)
1846. Kiadják a rögbifutball szabályait.
1843. Angliában megalakítják az első rögbi klubot "Guys Hospital Rugby-Football Club" néven.
1823. William Webb Ellis az angliai Rugbyben egy futball mérkőzésen kitalál egy az eddigiektől eltérő szabályok szerínti játszott játékot, amelyet később rugbynek (rögbinek) neveznek.
1800. Svédországban hangzik el előszőr az olimpiai játékok felélesztésének gondolata a schwerini F. Bogislaus-tól.
1789. 06. 20. Franciaországban a harmadik rend a versailles-i kastély labdaházába (Jeu de Paume) vonul, mivel a király bezáratta tanácstermüket. Itt teszik azt a labdaházi eskünek nevezett fogadalmat amelyben az alkotmány megalkotását követelik.
1648. A labdajátékokról szabálykönyv jelenik meg Japánban. Minden év január 03-án kultikus játékot rendeztek Fukuokában, a Hakozaki szentélynél. A játék neve: Hakozaki-Gu-Notama-Seseri.
1578. Utazók beszámolója az oroszországi labdajátékokról.
1538. A francia templomokban és kolostorokban a parlament határozata alapján tilos a labdajáték.
1508. Alexander Barcaly angol költő leírja, hogyan alakulhatott ki a felfújt labda használata. Szerínte a szokás a tél eleji disznóölések alkalmával alakult ki, amikor a különböző játékokhoz felfújt hólyagot használtak.
1450. Ütővel játszott labdajáték közben ábrázolnak egy nemes germán hölgyet.
1200. A germán sagák már említik az ütőlabda játékot, amelyből később a krikett és a baseball is kifejlődött. (A ball, labda ősi germán szó.)
1200. Európa legrégibb labdajáték ábrázolása Gloucesterben (Anglia).
1171. Testgyakorlásként a zsidóknak többek között labdajátékokat javasol Maimonides rabbi és filozófus.
600. Elő-, és Hátsó-India több népénél elterjedtek a különböző labdajátékok.
400. Az amerikai kontinensen az indiánok törzsenként különböző céllal, különböző szabályok szerínt sokféle labdajátékot játszanak. A kaucsuk labda megjelölésére a "gumifa gyümölcse" kifejezést használják.
Kr. e. 27. A Római Birodalomban is nagyon népszerű szórakozásként űzik a labdajátékokat, talán a legnépszerűbb a trigon és a katonák körében a harpasztum volt.
Kr. e. 100. Leírás a görögök episzkürosz (leginkább a krikettre hasonlít), valamint a rómaiak harpastum (talán leginkább a rögbihez volt hasonló, kitömött hólyaggal játszották) nevű sportjairól.
Kr. e. 600. Spártában rendszeresek a labdajátékok, sőt a férfivá avatási szertartásnak is része.
Kr. e. 632. Az Írországban rendezett Tailtean-játékok műsorán szerepelnek labdajátékok.


 
 
Előzmények
Válassz a listából