1997. 12. 16.
|
A NATO brüsszeli központjában a tizenhat tagállam külügyminiszterei tegnap ünnepélyesen aláírták a Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet. |
1997. 11. 16.
|
Népszavazás Magyarország NATO-csatlakozásáról. A választásra jogosultak mintegy 50 százaléka nyilvánított véleményt. A döntő többség támogatta hazánk NATO-csatlakozását. |
1997. 06. 20.
|
Megállapodás született a Vatikánnal. Horn Gyula miniszterelnök és Angelo Sodano bíboros írta alá a dokumentumot, amely a magyarországi katolikus egyház finanszírozásáról, ingatlanjainak visszaadásáról és az egyházi iskolák támogatásáról szól. |
1996. 09. 16.
|
Temesváron Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román kormányfő aláírta a két ország jószomszédságáról és együttműködéséről szóló alapszerződést. |
1996. 09. 06.
|
II. János Pál pápa kétnapos látogatásra Magyarországra érkezett. |
1995. 03. 19.
|
A magyar és a szlovák miniszterelnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. Ezzel Horn és Meciar megerősítették a határok sérthetetlenségét és a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását. |
1994. 12. 11.
|
Lezajlottak az önkormányzati választások. |
1994. 12. 02.
|
Vasúti szerencsétlenség történt Szajolon. A Nyíregyházáról érkező gyorsvonat kisiklott, és nagy sebességgel belerohant az állomás épületébe. A halottak száma elérte a negyvenet. |
1994. 10. 12.
|
Újabb Amerikában élő, a kaliforniai egyetem professzoraként dolgozó tudós (akárcsak a közgazdász Harsányi János), nyerte el a Svéd Királyi Akadémia által megítélt díjat. Oláh György a pozitív töltésű szénhidrogének kutatásában kifejtett munkásságáért nyerte el a Nobel-dijat. Alapkutatási eredményei az olaj- és földgáziparban hasznosíthatók. |
1994. 10. 11.
|
Három tudóst jutalmazott a díjak díjával a Svéd Tudományos Akadémia az alkalmazott játékelmélet területén elért eredményeikért. Az 1994. évi közgazgdasági Nobel-díjat megosztva kapták az azonos területen dolgozó kutatók, köztük a magyar származású, amerikai állampolgárságú John C. Harsányi (Harsányi János). A másik két díjjazott az amerikai John Nash és a német Reinhard Selten. |
1994. 05. 29.
|
Lezajlik a magyarországi választások második fordulója. A végeredmények, az MSZP 54,15%; az SZDSZ 18,13%; az MDF 9,57%; a FKgP 6,74%; a KDNP 5,70%; a FIDESZ 5,18%. |
1994. 05. 08.
|
Lezajlik a választások első fordulója Magyarországon. A parlamentbe 6 párt került be, az MSZP 32,99%; az SZDSZ 19,74%; az MDF 11,74%; a FKgP 8,82%; a KDNP 7,03%; a FIDESZ 7,02%. |
1993. 12. 12.
|
Hosszú betegeskedés után elhunyt Antall József, Magyarország miniszterelnöke. A temetésre december 17-én került sor. |
1993. 02. 12.
|
11 kisiskolás meghal, amikor egy vasúti átjáróban a tanulókat szállító autóbusz személyvonattal ütközik. A szerencsétlenségben a busz vezetője is életét veszti. A fénysorompó nem működött, mert az akumlátorokat kilopták belőle. |
1992. 02. 27.
|
Az 1996-os világkiállítás rendezési jogát, a Kiállítások Nemzetközi Irodája Budapestnek ítéli. |
1991. 06. 31.
|
Az utolsó szovjet katona is elhagyja magyarország területét. |
1990. 10. 25.
|
Magyarország közúti közlekedését megbénítják a nagyarányú benzináremelés ellen tiltakozó taxisok és magánfuvarozók. Ez az ún. "taxisblokád". |
1990. 09. 30.
|
Önkormányzati választások kezdődnek Magyarországon. |
1990. 08. 03.
|
Göncz Árpádot az országgyűlés a Magyar Köztársaság elnökévé választja. |
1990. 04. 08.
|
A magyarországi parlamenti választások második fordulója. Egyéni választókörzetekben is az MDF szerzi a legtöbb szavazatot, így a 386 képviselői helyből 165-öt szerez meg. Az SZDSZ 91-et, a FKgP 44-et, az MSZP 33-at, a FIDESZ 21-et, a KDNP 21-et. |
1990. 03. 25.
|
Magyarországon szabad választásokat tartanak. Alig van olyan egyéni választókerület (összesen öt), ahol nem kell második fordulót tartani. A szükséges szavazatszámot hat párt (MDF 24,73%; SZDSZ 21,39%; FKgP 11,73%; MSZP 10,89%; FIDESZ 8,95%; KDNP 6,45%) éri el. |
1989. 10. 23.
|
Magyarországon Szűrös Mátyás a Parlament erkélyéről kikiáltja a Magyar Köztársaságot. |
1989. 08. 24.
|
A magyar kormány engedélyezi, hogy 108, az NSZK nagykövetségen tartózkodó NDK állampolgár nyugatra távozzon. Ezt megelőzően már körülbelül napi 200-500 NDK polgár menekült nyugatra az osztrák-magyar határon keresztűl (csak 08. 19-én a páneurópai mozgalom határ közeli rendezvényét kihasználva kb. 900-an), de ez az első eset, hogy hivatalos engedélyük is van rá. |
1989. 07. 11. - 13.
|
Magyarországon vendégeskedik George Bush az USA elnöke, személyében előszőr jár az országban amerika vezető embere. |
1989. 07. 06.
|
77 éves korában meghalt Csermanek János, vagy ahogyan mindenki ismerte Kádár János, a XX. század egyik meghatározó magyar politikusa. |
1989. 06. 16.
|
Ünnepélyes keretek között emlékeznek meg az 1956-os forradalom áldozatairól több magyarországi helyszínen. |
1989. 06. 13.
|
Megkezdődnek az ún. "kerekasztal" tárgyalások az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldal (társadalmi szervezetek) között. |
1989. 05. 10.
|
A pártirányítástól már függetlenedett Németh Miklós vezette kormányban jelentős változások zajlanak. Például Horn Gyula külügyminiszter, Békesi László pénzügyminiszter, Glatz Ferenc kultuszminiszter lesz. |
1989. 05. 08.
|
Az MSZMP Központi Bizottsága felmenti pártelnöki tisztségéből Kádár Jánost. |
1989. 05. 02.
|
Magyarországon megkezdik az osztrák határon még mindig álló határzárnak, a szocialista "vasfüggöny" egy darabjának a lebontását. |
1989. 01. 10. - 11.
|
A gyülekezési és az egyesülési jogról fogadnak el törvényeket a magyar országgyűlésben. A törvények értelmében ezentúl szabadon alapíthatók például pártok, egyesületek, szakszervezetek, illetve szabadon rendezhetők békés tüntetések, felvonulások, gyűlések. |
1988. 11. 24.
|
Magyarországon az Országgyűlés miniszterelnöknek választja Németh Miklóst. |
1988. 05. 20. - 22.
|
Országos értekezletet tart a MSZMP, ahol jelentős személyi változásokat hajtanak végre. Megerősödik a párt reform szárnya és Kádár János is távozik a főtitkári tisztségből (igaz pártelnökké választják, de ez a tisztség eddig nem létezett és jogköre is igencsak korlátozott). |
1987. 10. 27.
|
A magyar állampolgárok ezen túl a világ összes országába érvényes útlevelet kapnak. Útazáshoz való jogukat rendelet biztosítja és ez a jog csak kivételes esetben korlátozható. |
1987. 09. 27.
|
Lakiteleken találkozik 181 értelmiségi és magyarország jövőjéről cserél eszmét. A változtatás szükségességével egyetértenek, de különböző elképzeléseik vannak annak módjáról, útjáról, lehetőségeiről. |
1987. 06.
|
Az illegálisan megjelenő Beszélő című folyóiratban politikai program jelenik meg a magyar politikai élet demokratizálásáról. |
1986. 08. 10.
|
Megrendezik az első Forma-1-es futamot Magyarországon, a mogyoródi Hungaroringen. (A győzelmet Nelson Piquet szerzi meg.) |
1986. 06. 08.
|
A Szovjet Komunista Párt főtitkára, Mihail Gorbacsov Magyarországra érkezik. A fiatal vezetőtől nálunk is, mint a világ minden részén nagy változásokat remélnek. A várakozások nem alaptalanok, hiszen az általa meghírdetett átalakítás ("peresztrojka") és nyilvánosság ("glasztnoszty") tagadhatatlan és messzeható eredményekkel jár. |
1985. 08. 15.
|
Magyarországon komoly anyagi károkat és még nagyobb riadalmat okoz a Richter-skála szerínti ötös erősségű földrengés, amely Berhida és Peremarton közelében pattan ki. |
1983. 11. 05.
|
Minden idők legnagyobb magyar képrablása során hét felbecsülhetetlen értékű festményt tulajdonítanak el. A képeket később (1984. 01. 20-án) Görögországban megtalálják. A rablást segítette, hogy a Szépművészeti Múzeum be volt állványozva, biztonsági berendezései és az őrszemélyzet nem megfelelően látták el feladatukat. |
1983. 08. 18.
|
Az "István, a király" c. rockopera bemutatója. Szörényi-Bródy-Boldizsár művének a városligeti Királydomb ad méltó helyszínt. A darab óriási sikert arat, akárcsak a hanglemezen kiadott zenei anyag. |
1983. 06. 22.
|
Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat Márkus-hegyi bányáját robbanás rázza meg. A baleset következtében 36 bányász hal meg. |
1983. 06. 14.
|
Robbanás történik a Mecseki Szénbányák Béta aknájában. A szerencsétlenségben hét bányász veszti életét. |
1982. 06. 05.
|
Budapesten Bűvöskocka-világbajnokságot rendeznek. A Rubik Ernő nevéhez fűződő találmány meghódította az egész világot. |
1977. 09. 16.
|
A csehszlovák és a magyar kormány megállapodást ír alá. Ennek értelmében a két ország azonos arányú részvétellel megépíti a bős-nagymarosi (gabcikovo-nagymarosi) vízlépcsőrendszert. |
1968. 02. 16.
|
Romániában a Ceausescu vezetés átszervezi a közigazgatást és ennek eredményeként megszünteti a Maros-Magyar Autonóm Tartományt. |
1968. 01. 01.
|
A Kádár-rendszer nagy gazdasági kísérletbe kezd. Az "új gazdasági mechanizmus" fontos eleme, hogy megszüntetik a tervutasításos rendszert és a legfontosabb szabályozónak az árrendszert nyílvánítják. |
1963. 12. 02.
|
Magyarország újra nagykövetségi szintre emeli a kapcsolatait Nagy-Britániával. (17-én Franciaországgal is megkötik a szerződést.) |
1963. 03. 21.
|
Magyarországon általános amnesztiát hírdetnek. Innentől számítva szabadon engedik majdnem valamennyi politikai elítéltet, az 56-osakat is. (Az amnesztia nem vonatkozott a gyilkosságért vagy hűtlenségért elítéltekre és a visszaesőkre.) Az USA egy titkos megegyezésnek megfelelően javasolja az ENSZ -ben a magyar kérdés levételét a napirendről. |
1962. 08. 16.
|
Az MSZMP KB határozata elítéli az 1949-53 közötti koncepciós pereket és kizárja a pártból Rákosi Mátyást és Gerő Ernőt valamint 17 társukat. Az 1953 utáni történésekről nem esik szó. |