|
1925. 12. 12.
|
Megkezdi működését a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola (ismertebb nevén TF), amit ma már Magyar Testnevelési Egyetem néven ismerünk. Ezzel egyidőben jött létre a Testnevelési Főiskola Sportegyesülete (TFSE) is. |
|
1925. 09. 25.
|
Magyarországon a Magyar Királyi Posta kiadja az első magyar sportbélyeg sorozatot, amelyek az első olimpiai sportágakat ábrázoló bélyegek a világon. |
|
1924. 05. 04. - 07. 27.
|
Ismét részt vehetnek magyar sportolók is a versenyeken és 45 nemzet közül a 9. helyen végeznek, amiért a záróünnepségen fogadhatták Coubertin elismerő szavait. Külön büszkeség, hogy az MLSZ alelnöke, Hajós Alfréd a művészeti olimpián stadiontervével első díjat nyert. Az VIII. újkori olimpiai játékokon 86 magyar versenyző indult (ebből 3 nő). Szereztünk két arany, négy ezüst és négy bronzérmet, valamint két negyedik, öt ötödik és négy hatodik helyezést. |
|
1923. 04. 12.
|
Magyarországot a NOB római ülésén meghívják az olimpiára, ezzel megszünik a háború utáni kirekesztettségünk. |
|
1921. 12. 20.
|
Magyarországon a nemzetgyűlés elfogadja az 1921. évi LIII. tc.-t, az un. "testnevelési törvényt". Ez a sport hazai fejlődése szempontjából nagyon fontos, előre mutató és korszerű törvény. |
|
1919. 06. 23.
|
A nemzetközi sportéletben is súlyos hátrányok érték a háború miatt a magyar sportot, elsősorban Anglia és Franciaország szorgalmazta a magyar sport bojkottját. Ennek egyik első, de talán legsúlyosabb jele, hogy a NOB XVII. ülésszakán Coubertin báró javaslatára (hol van a NOB semlegessége?) Budapesttől elveszik az 1920-as olimpia rendezési jogát és Antwerpennek adják. Az olimpiai meghívást a belgákra bízzák, akik a részvételt is megtagadják tőlűnk. Ausztriához és Németországhoz hasonlóan nem hívnak meg bennübket (ezt a "kizárást" Coubertin már ellenezte). |
|
1914. 06. 28.
|
Ferenc Ferdinánd tónörököst és feleségét szerbiában meggyilkolják. A hírt hangosbeszélőn jelentik be az Üllői úti sporttelepen, a magyar-svéd atlétikai viadal közben. |
|
1914. 06. 13. - 16.
|
A NOB XVI. ülésén Párizsban Budapest kapja meg az 1920-as olimpia rendezési jogát 21:11 arányban. Coubertin báró felveti egy olimpiai zászló tervezésének szükséességét. |
|
1913.
|
A NOB a Magyar Athletikai Clubnak ítélik oda az Olimpiai Kupát. |
|
1912. 05. 05. - 07. 22.
|
Az V. újkori olimpiai játékokon 116 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk három arany, két ezüst és három bronzérmet, valamint három negyedik, két ötödik és két hatodik helyezést. A felvonuláson csapatunk nem az osztrák zászlót vitte, hanem a MOTESZ lobogóját és "Ungern" feliratú táblát. Mint később az eredményhírdetésekkor többször kiderült, Muzsa Gyula a NOB magyar tagja címeres-koronás zászlót is hozott magával és az ünnepélyes alkalmakkor ez kúszott fel az árbócra. |
|
1908. 04. 27. - 10. 31.
|
A IV. újkori olimpiai játékokon 63 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk három arany, négy ezüst és egy bronzérmet, valamint öt negyedik, egy ötödik és két hatodik helyezést. |
|
1904. 07. 01. - 11. 23.
|
A III. újkori olimpiai játékokon 4 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk két arany, egy ezüst és egy bronzérmet, valamint egy negyedik helyezést. |
|
1900. 05. 14. - 10. 18.
|
A II. újkori olimpiai játékokon 17 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk egy arany, két ezüst és két bronzérmet, valamint három negyedik és három ötödik helyezést. |
|
1896. 04. 11.
|
Hajós Alfréd megszerzi a magyar sport első és második olimpiai aranyérmét (100m-en és 1200m-en). |
|
1896. 04. 06. - 15.
|
Az I. újkori olimpiai játékokon 8 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk két arany, egy ezüst és két bronzérmet, valamint egy negyedik helyezést. |
|
1657.
|
Pozitívan értékeli a labdajátékokat a debreceni református főiskola szabályzata. |
|
1654.
|
Commenius "Orbis Sensualium Pictus" (A látható világ képekben) c. Sárospatakon írt könyvében láthatók a korabeli labdajátékok ábrázolásai is. |
|
1600.
|
Magyarországon is labdaházak épülnek a különböző játékok számára, itt rendeznek nagyobb táncmulattságokat is (lehet, hogy bál szavunk is a ball , labda szóból ered). |
|
1564.
|
Labdajáték ábrázolása Zsámboki János "Emblemata" c. könyvében, a kép címe "Időpocsékolás". |
|
1562.
|
Pozsonyban Miksa magyar király labdaházat építtet. |
|
1470.
|
Mátyás uralkodása alatt a labdajátékok Magyarországi népszerűsége tovább nő. |
|
1450.
|
Aenas Sylvius Piccolomini Magyarországon élő olasz humanista (a későbbi II. Pius pápa), V. László nevelési tanácsadójaként írt a gyerekek testi neveléséről. |
|
1400. -as évek
|
Egy ábrázolás labdázás közben ábrázolja Luxemburgi Zsigmond magyar királyt (német-római császárt) és első feleségét, Máriát. Ebben az időben kezdtek országszerte népszerűvé válni a különböző labdajátékok. Úgynevezett "labdázótanyák" találhatók a királyi udvarok (Visegrád, Buda) környékén. Akkoriban leggyakrabban a tenisz ősének tekinthető játékot (jeu de paume) játszanak. Előszőr ketten vagy négyen ütő nélkűl, később már ütőkkel. A falvakban a méta hódít, amely legínkább a baseball-hoz hasonló, ütővel játszott, jellegzetesen magyar játék. |
|
1315.
|
Magyarországon többféle labdajátékot is játszanak. |
|
1240.
|
II. Endre törvényt hoz a lézengő ritterek (kalandor lovagok) ellen akik munka helyett kopját, kockát és labdát hajigáltak. |
|
950.
|
Lehel kürtjén labdajátékot is ábrázoltak. |
Regisztráció
