1929. 05. 15.
|
Az angol labdarúgó válogatott előszőr szenved vereséget egy európai kontinens csapattól. A spanyol válogatott 4:3 arányban Madridban 25.000 néző előtt győzedelmeskedik. A szigetországiak már 3:1-re vezettek és innen sikerült fordítani, pedig a spanyol kapuvédő Ricardó Zamora törött bordával játszotta végig a mérkőzést. Az angolok otthon továbbra is veretlenek! |
1929. 02. 11.
|
A lateráni szerződés értelmében létrejön Vatikánváros állam (Cittá del Vaticano), amely teljes szuverenitással rendelkezik. |
1928. 07. 17. - 08. 12.
|
Lebonyolítják Amszterdamban a Németország visszatérésével végre ismét teljesnek mondható, IX. nyári olimpiai játékokat. 15 sportág 123 versenyszámában zajlottak a küzdelmek, a 46 országból érkezett 3014 versenyző (290 nő) között. |
1928. 02. 11. - 19.
|
A II. téli olimpiai játékok versenyei Sankt Moritz-ban. |
1927. 05. 20. - 21.
|
A "Flying Fool" (Repülő őrült) becenevű Charles Lindbergh amerikai pilóta 33 óra és 29 perc alatt átrepüli az Atlanti-óceánt. A Long Islandi-i Roosevelt Fields repülőteréről indul és Párizsban száll le. |
1927.
|
Ebben az évben George Allison Angliában a Corinthians - Newcastle United mérkőzést a pálya széléről rádión keresztűl közvetíti. Ez az első rádió közvetítés labdarúgó mérkőzésről és Ő az első rádiós sportriporter. |
1926. 01. 27.
|
Előszőr közvetítenek mozgóképeket tárgyakról, emberekről nyilvánosan a londoni Royal Institution (Királyi Társaság) összejövetelén. John Logie Baird találmányával az első tévéközvetítést valósította meg. |
1925. 05. 28.
|
Prágában a NOB 23. ülésszakán lemond elnöki tisztségéről a 62 éves Pierre de Coubertin báró és javaslatára a belga Henry de Baillet Latour grófot választják új elnöknek. |
1924. 06. 12.
|
Az amerikai indiánok is megkapják az összes polgárjogokat. Eddig az USA emberi jogokra vonatkozó rendelkezései rájuk nem voltak érvényesek. |
1924. 05. 04. - 07. 27.
|
Párizsban rendezik a VIII. olimpiai játékokat. 18 sportág 140 versenyszámában 44 ország 3092 résztvevője (136 nő) mérte össze tudását. Ez a versenysorozat volt egyben Coubertin báró búcsúja is a nemzetközi sport élettől. |
1924. 01. 25. - 02. 04.
|
Chamonixban előszőr rendeznek téli olimpiai játékokat. |
1923. 11. 09.
|
Németországban Adolf Hitler puccsot (sörpuccs) kísérel meg. A próbálkozás kudarcba fullad, de eredményeként betiltják a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot és Hitlert bebörtönzik. A börtönben írja meg a Mein Kampf-ot. |
1922. 12. 30.
|
Megalakítják a Szovjetúniót (Szovjet Szocialist Köztársaságok Szövetsége, CCCP). |
1922. 11. 04.
|
A Luxor melletti Királyok Völgyében Howard Carter felfedezi Tutanhamon egyiptomi fáraó sírját. Ez előtt nem találtak olyan sírt amit már ne fosztottak volna ki. |
1922. 10. 30.
|
Olaszországban Benito Mussolinit nevezik ki miniszterelnöknek. |
1920. 08. 26.
|
Az USA minden államában megkapják a választójogot a nők is. |
1920. 04. 20. - 09. 12.
|
Antwerpenben rendezik a VII. olimpiai játékokat. Most előszőr vonják fel az olimpiai zászlót és tesznek esküt a sportolók. 2607-en (64 nő) indultak, hogy megszerezzék 22 sportág 161 versenyszámának érmeit. Magyarországot erre az olimpiára nem hívták meg. |
1920. 03. 24.
|
Monte-Carlóban női olimpiát rendeznek tiltakozásul, hogy a NOB nem engedélyezi női atléták résztvételét a versenyeken. A nemzetközi sport vezetői ragaszkodnak az olimpiai játékok ókori hagyományaihoz, miközben a sport a nők körében egyre népszerűbb és rohamosan fejlődik. |
1920. 02. 27.
|
Antwerpenben a FIFA elnökévé választják a francia Jules Rimet-t. |
1919. 06. 14.
|
John William Alcock és Arthur Brown átrepülik az Atlanti-óceánt. |
1919. 04. 28.
|
A háború győztes hatalmai megalakítják a Népszövetséget. |
1918. 11. 11.
|
A compiégne-i erdőben a fegyverszüneti megállapodás aláírásával véget ér az első világháború. Az adatok ilyesztőek: meghaltak 7.940.500-an (660.000 magyar), megsebesültek 19.536.000-en. |
1918. 07.
|
Nyugat-Európát is eléri a tomboló "spanyol nátha" járvány. A lakosság 15-50%-a megbetegszik még a harci cselekmények is megtorpannak. A halottak számát összesen 20.000.000-ra becsülik. |
1917. 11. 07.
|
Oroszországban a Lenin vezette bolsevikok megdöntik az ideiglenes kormányt. |
1917. 04. 06.
|
Az USA hadatüzen Németországnak (ennek egyik oka, hogy a német tengeralattjárók támadásainak következtében amerikai állampolgárok is meghaltak). |
1916. 02. 21.
|
Német támadás kezdődik Verdunnél. A decemberig tartó harcokban 364.000 francia és 338.000 német katona életét veszti. |
1916. 01.
|
Bizonyossá válik, hogy Berlinben nem rendezik meg a VI. olimpiát. |
1915. 10. 14.
|
Bulgária hadatüzen Szerbiának. |
1915. 05. 23.
|
Olaszország kilép a hármas szövetségből (amelyet Németországgal valamint Ausztria-Magyarországgal alkotott) és hadatüzen Ausztria-Magyarországnak. |
1915. 05. 07.
|
Német torpedó elsüllyeszti a Lusitania brit utasszállító hajót. A halottak száma 1198, közülük 128 amerikai. Ez a németek ellen hangolja az amerikai közvéleményt és a politikusokat. (Indulás előtt a német követ figyelmeztette az utasokat, hogy a tengeralattjáróknak parancsuk van minden brit hajó megtámadására, a Lusitánia ráadásul hadianyagot is szállított.) |
1915. 04. 22. - 05. 25.
|
A németek a történelemben előszőr vetnek be mérges gázt. A francia csapatok ellen alkalmazzák az yperni csatában. |
1915. 04. 10.
|
Coubertin báró szerződést ír alá, amelynek értelmében a NOB állandó székhelye ezután a semleges Svájcban, a lousanne-i Mon Repos kastélyban lesz. A NOB ezentúl önmagát is semleges intézménynek tekinti. |
1914. 10. 28. - 29.
|
Török csapatok hadüzenet nélkül intéznek támadásokat orosz állások, kikötők, hajók ellen. Ezzel a Török Birodalom is belépett a háborúba. |
1914. 09. 05. - 12.
|
A francia csapatoknak sikerül megállítani a németek előre nyomulását a Marne folyó melletti véres ütközetben ("marne-i csoda"). |
1914. 08. 03. - 23.
|
A különböző hadüzenetek következményeként valóban világháborúról beszélhetünk. Hadban áll Ausztria-Magyarországon és Szerbián kívül Németország, Oroszország, Franciaország, Nagy-Británia és Japán, Luxemburgot és Belgiumot pedig megszálták a német csapatok. |
1914. 08. 02. - 04.
|
A német csapatok bevonulnak Luxemburgba és a semleges Belgiumba. |
1914. 06. 23.
|
Coubertin báró a NOB 20 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen bemutatja az ötkarikás olimpiai zászlót. |
1912. 05. 05. - 07. 22.
|
Labdarúgásban rekord született. Vigaszmérkőzésen Németország - Oroszország 16:0. Ezen a mérkőzésen Gotfried Fuchs beállítja az előző olimpián született rekordot 10-szer talál az ellenfél kapujába. Ez azóta nem sikerült senki másnak. |
1912. 05. 05. - 07. 22.
|
Stockholmban rendezik az V. olimpiai játékokat. A magyar olimpiai csapat önálló nemzetként, magyar zászló alatt vonul fel. A 2547 sportoló (57 nő) 28 országból érkezett és 14 sportág 107 versenyszámában döntötték el az érmek sorsát. |
1912. 04. 15.
|
Első útján jéghegynek ütközik és elsűllyed a Titanic. A brit luxusgőzös katasztrófája a polgári hajózás mindeddig legnagyobb tragédiája, 1503 ember életet követelt. |
1911. 05. 23.
|
Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia termeiben tartja 12. ülését a NOB. Az alapító-elnök Pierre de Coubertin báró is jelen van az eseményen. |
1909. 07. 25.
|
Elsőként egy francia, Louis Blériot repüli át a La Manche-csatornát. |
1908. 12. 28.
|
Európa eddigi leghatalmasabb földrengése Szicíliát (Messina, Regrio di Calabria) súlytja. A halálos áldozatok száma meghaladja a 100.000-et. |
1908. 10. 01.
|
Henry Ford bemutatja amerikában a T-modellt, amelynek tervezője a magyar Galamb József. Ez az első igazán olcsó, megbízható, könnyen kezelhető és így gyorsan népszerűvé váló úgynevezett "népautó". Népszerűségét jelzi az is, hogy nevet is kapott a használóktól "Tin Lizzi" (Bádog Lizi) |
1908. 04. 27.
|
Az olimpiai játékok során, a 17:1-re végződött Dánia - Franciaország mérkőzésen a dán Sofus Nielsen 10-szer talált a kapuba. Nemzetközi mérkőzésen ennél több gólt senki sem rúgott. (Olyan viszont a következő olimpián is akadt aki beállította ezt a csúcsot.) |
1908. 04. 27. - 10. 31.
|
Londonban rendezik a IV. olimpiai játékokat. 22 ország 2035 résztvevője (36 nő) mérkőzött meg egymással 21 sportág 110 versenyszámában. A labdarúgás (férfi) olimpiai sportággá vált. A magyar labdarúgók is neveztek, de a kormány nem vállalta a résztvétel költségeit, arra hivatkozva, hogy 1905-ben nálunk lesz a FIFA kongresszusa és az is sokba kerül.. A szükséges 6000 korona helyett, 1200-at biztosított az olimpiai részvétel céljaira. |
1908.
|
16. és 17. nemzet Németország és Norvégia, akik a nemzetközi labdarúgó élethez csatlakoztak. A nemzetközi mérkőzések száma ebben az évben már 26 volt. Ettől az évtől kezdve már eltekintünk a mérkőzések számának és az újabb nemzetközi mérkőzéseket játszó országok követésétől. |
1906. 12. 24.
|
Reginald Aubrey Fessenden kanadai feltaláló előszőr továbbít emberi hangot úgy, hogy vezetéket nem használ hozzá. |
1906. 06.
|
A FIFA berni kongresszusán új szabályokat fogadtak el. A kapus a jövőben a 11-es rúgásnál nem távolodhat el az alapvonalról, csak oldalirányban mozoghat. Ezután a labdának bőrből kell lennie, a cipőkbe a jövőben nem helyezhetők fém betétek. Fontos lépés volt, hogy a bírónak ezekután pontos jegyzőkönyvet kellett készítenie a mérkőzés adatairól, eseményeiről. |
1906. 04. 18.
|
Földrengés és az azt követő tűzvész pusztítja el San Franciscót. Az áldozatok száma meghaladja az ezret és 250.000 ember válik hajléktalanná. |