|
1965. 03. 18.
|
A Szovjetúnióban útnakindított Voszhod-2 űrhajón kéttagú legénység utazik Pavel Beljajev és Alekszej Leonov. Ez utóbbi fél órával az indulás után kilép az űrhajóból és a világon előszőr 10 perces űrsétát tesz, amit a TV kamerák közvetítenek. |
|
1965. 03. 02.
|
Az USA 160 repülőgéppel bombázza Észak-Vietnámot és bevetnek két zászlóaljnyi "bőrnyakút" (tengerészgyalogost). |
|
1964. 10. 14.
|
Szovjetúnióban leváltják Hruscsovot. A helyére Alekszej Nyikolajevics Koszigin kerül. |
|
1964. 08. 02.
|
Észak-Vietnami erők a térségben jelenlévő amerikai rombolót támadnak meg a Tonkini- (Vietnami-) öbölben. (A támadás 04-én megismétlődik.) Ezek az események tekinthetők az USA és Észak-Vietnam között kirobbant vietnami háború okainak. |
|
1964. 07. 02.
|
L. B. Johnson az USA elnöke aláírja az amerikai polgári törvényt, amely kimondja a fajok egyenjogúságát és megtiltja a megkülönböztetéseket. A faji megkülönböztetés elleni, már hosszú ideje tartó tiltakozások azonban folytatódnak. |
|
1964. 07.
|
Angliából most indúl hódító útjára a miniszoknya. A 30 éves tervező Mary Quant ezt megelőzően elsősorban a gyermekdivattal foglalkozott. |
|
1963. 11. 22.
|
Az amerkai elnök, John F. Kennedyt dallasi (Texsas) látogatása során merénylet áldozata lesz. Halála után 99 percel már új elnök Lyndon B. Johnson áll az USA élén. |
|
1963. 08. 08.
|
Nagy-Britániában a Glasgow - London között közlekedő vonat postakocsiját kirabolják és 2,5 millió fontot visznek el. A rendkívűl pontosan megtervezett akció, a "nagy vonatrablás" néven szinte legendává válik. |
|
1963. 08. 05.
|
Három atomhatalom képviselői moszkvában egyezményt írnak alá, amely megtíltja a víz alatt, a légkörben és a világűrben folytatott atomkísérleteket, robbantásokat ("atomsorompó"). Franciaország a negyedik atomhatalom nem csatlakozik az egyezményhez. |
|
1963. 06. 16.
|
A Szovjetúnióban fellőtték a Vosztok-6 űrhajót, amelynek az utasa Valentyina Tyereskova, az első női űrhajós. |
|
1962. 10. 28.
|
A kubai válság lezárásaként Hruscsov elrendeli a Szovjetúnió kubai rakétabázisainak leszerelését, miután Kennedy garantálja, hogy az USA nem támadja meg Kubát. |
|
1962. 09. 25.
|
Kuba hozzájárúl, hogy a Szovjetúnió kikötőt kapjon a területén. Ez tovább fokozza az USA és a Szovjetúnió Kubával kapcsolatos konfliktusát (kubai válság). |
|
1962. 08. 11.
|
Egyszerre két szovjet űrhajó is a világűrbe emelkedik. Előszőr a Vosztok-3 A. Nyikolajevvel, majd a Vosztok-4 P. Popoviccsal a fedélzetén. Mindkettő augusztus 15-én érkezik vissza a Földre. |
|
1962. 03. 14.
|
18 ország résztvételével leszerelési konferencia kezdődik Genfben. |
|
1962. 02. 20.
|
John H. Glenn az első amerikai űrhajós a Mercury űrhajó, Friendship-7 kabinjában háromszor megkerüli a Földet. |
|
1961. 08. 13.
|
A berlini kérdés rendezése késik. Augusztusban minden addigit meghaladó számú menekült érkezik Berlin nyugati részébe (pl. csak 09-én 1926 személyt vesznek lajstromba). 13-a éjjelén a néphadsereg egységei drótakadájokkal váratlanul lezárják Berlin szovjet szektorát, 12-re csökkentik az addig meglévő 80 átkelő helyet. 15-én megkezdik a betonfal építését, 22-én az átjárók számát 7-re csökkentik. A "berlini fal" több évtizedes élete elkezdődött. |
|
1961. 06. 03.
|
Bécsben előszőr találkozik egymással Nyikita Hruscsov és John F. Kennedy. |
|
1961. 04. 17. - 20.
|
Kubában a Disznó-öbölben (Bay of Pigs) amerikában kiképzett, a CIA által támogatott kubai emigránsok szállnak partra. Mivel az előzetes várakozással ellentétben a kubaiak nem támogatják az offenzívát, az gyorsan kudarcba fullad és súlyos károkat okoz az amerikaiak külpolitikájának. |
|
1961. 04. 12.
|
Reggel 09.07-kor (moszkvai idő szerínt) Bajkonúrban felemelkedik és elhagyja a Földet a Vosztok-1 űrhajó, amelynek fedélzetén Jurij Gagarin a világ első űrhajósa tartózkodik. Az űrhajó 10.55-kor tér vissza. Az eltelt 148 perc alatt zajlott le a világtörténelem első űrutazása, amelynek során a 27 éves űrhajós megkerülte a Földet és 70 percet töltött a súlytalanság állapotában. |
|
1960. 11. 09.
|
John Fitzgerald Kennedyt választják az USA elnökévé. |
|
1960. 05. 05.
|
Moszkvában Hruscsov bejelenti, hogy négy nappal korábban a szovjet légelhárítás lelőtt egy amerikai U-2 típusú felderítő repülőgépet. Ezek a gépek már rég óta rendszeres repüléseket végeztek szovjet területek felett, de a nagy repülési magasság miatt eddig erre nem volt bizonyíték. Az incidens miatt elmarad a május 16-ra tervezett nagyhatalmi konferencia. |
|
1960. 03. 17.
|
Genfben elkezdődik az előszőr megtartott "Kelet - Nyugat" leszerelési konferencia, ahol tíz ország (USA, Szovjetúnió, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia) vesz részt. |
|
1959. 10. 18.
|
Képek érkeznek a Földre a Hold túlsó (a Földről sohasem látható) oldaláról. Az október 04-én fellőtt Lunyik-3 műhold érkezett vissza földközelbe és sugározta a készített felvételeket. |
|
1959. 09. 15.
|
Hruscsov az USA-ban 12 napos látogatást tesz. |
|
1959. 09. 13.
|
Ember alkotta repülő szerkezet, egy szovjet rakéta előszőr éri el a Holdat. |
|
1958. 02. 01.
|
Az Explorer nevű műholdat sikerül az amerikaiaknak (a már sikeresen fellőtt két szovjet szputnyik után) a világűrbe juttatni. |
|
1957. 11. 03.
|
A Szovjetúnió második szputnyikját küldi a világűrbe. A szerkezet fél tonna súlyú és rengeteg műszert visz magával, valamint az első "űrutast", egy Lajka nevű kutyát. Lajka hat nap múlva az oxigén elfogyása miatt elpusztúl, de bizonyítja, hogy az űrben, a súlytalanság körülményei között is lehet élni. |
|
1957. 10. 04.
|
Előszőr kerül ember álltal készített tárgy a földi légkörön kívülre. A Szovjetúnió által fellőtt szputnyik körpályán kering a Föld körül. |
|
1956. 02. 25.
|
A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusán elmondott Hruscsov beszéddel nyilvánvalóvá válik, hogy szakítani akarnak a sztálini örökséggel mind a kül-, mind a belpolitikában. |
|
1955. 05. 15.
|
Megállapodás születik, melynek értelmében megszünik Ausztria szovjet megszállása. |
|
1953. 06. 17.
|
Három napig (17-19) tartó rendszerellenes felkelés robban ki az NDK-ban, ami véres eseményekbe torkollik. |
|
1953. 03. 05.
|
Szovjetúnióban a háromnappal előbb bekövetkezett agyvérzésbe belehal Sztálin. |
|
1949. 04. 04.
|
Létre hozzák a NATO-t. |
|
1948. 05. 15.
|
Megalakul Izrael állam. |
|
1946. 10. 01.
|
Ítéletet hírdetnek a német háborús bűnösök Nürnbergben folyó perében. |
|
1946. 05. 07.
|
A nagyhatalmak hatályon kívül helyezik a Magyarországhoz területeket visszacsatoló I. és II. bécsi döntést. |
|
1945. 11. 14.
|
24 német háborús főbűnös pere kezdődik meg Nürnbergben. |
|
1945. 09. 02.
|
A japán kormány aláírja a fegyverszüneti megállapodást, ezzel végetér a csendes-óceáni háború is. |
|
1945. 08. 14.
|
A japánok beszüntetik a harcokat és elfogadják a fegyverszünet feltételeit. |
|
1945. 08. 09.
|
Nagaszaki (Japán) városát is atomtámadás éri, az amerikaiak második bombája következtében 36.000-en halnak meg, a sebesültek száma 40.000. |
|
1945. 08. 06.
|
Az amerikai Enola Gay nevű repülőgépről atombombát dobnak le Hirosímára (Japán). A hatás iszonyatos, a pusztítás szinte felfoghatatlan. Minden romba dől kb 1,5 km-es körzetben és még 4 km-nyire is tüzek lobbannak fel. A halottak száma csak becsülhető. Meghalt vagy eltüntnek nyilvánítottak legalább 110.000 embert (ebből kb. 20.000 a katona), a súlyosan megsebesültek közel tízezren, az azóta a sugárzás következményeibe belehaltak száma pontosan nem ismert. |
|
1945. 07. 17.
|
Sztálin, Churchill és Truman a győztes hatalmak képviseletében megegyeznek Potsdamban (potsdami értekezlet) Európa népeinek és országainak sorsáról egyben jövőjéről is. |
|
1945. 06. 26.
|
San Franciscóban 51 alapító taggal megalakul az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). |
|
1945. 05. 09.
|
Végetér a II. világháború. |
|
1945. 04. 30.
|
Hitler öngyilkos lesz Berlinben a Birodalmi Kancellária bunkerében. |
|
1945. 02. 04.
|
Megkezdődik a jaltai konferencia. A résztvevők Churchill, Roosevelt és Sztálin Európa térképének újra rajzolásáról és az ázsiai háború befejezéséről tanácskoznak. |
|
1944. 09. 09.
|
Bulgária megszakítja kapcsolatait Németországgal és hadat üzen neki. |
|
1944. 08. 25.
|
Románia hadat üzen Németországnak. |
|
1944. 07. 20.
|
Gróf Claus Schenk von Stauffenberg ezredes a német tartalék hadsereg vezérkari főnöke és társai bombamerényletet követnek el Hitler ellen. |
|
1944. 06. 06.
|
A szövetséges csapatok partra szállnak Normandiában. |
Regisztráció
