|
1897. 01. 24.
|
Megalakítják az első magyar labdarúgó csapatot a Budapesti Torna Clubot (BTC).  |
|
1897.
|
Csapat alakítását tervezi a Magyar Athletikai Club (MAC) , a Ludovika Akadémia, a Magyar Úszó Egyesület (MUE) és a Budapesti Torna Club (BTC) . |
|
1897.
|
Ebben az évben egy fővárosi és egy nemzetközi mérkőzést játszottak. |
|
1896. 12. 01.
|
A kor sportlapja a Herkules, arról számol be, hogy a Budapesti (Budai) Torna Egyesület (BBTE) edzőjének Bély Mihálynak, a Tornajátékok füzeteiben megjelent írása ismerteti a football játék szabályait. A leírás az "Angol Rúgosdi (Football)" címet viseli. Ebben a szerző megpróbálja magyar szavakkal (kezdőrúgás, lefülelés, berepítés, stb.) helyettesíteni a sportág angol szakkifejezéseit. Az írás joggal tekinthető az első magyar szabálykönyvnek is. |
|
1896. 12.
|
Ray Ferenc amikor hazatért Svájcból, ahol megszerette a labdarúgást hozott magával egy labdát. Amikor meglátogatta a BTC tornászainak egyik edzését a labdát az ott tartózkodó tornászok közé dobta. Azok lelkesen kezdték hajszolni a labdát, ami olyan hevesen folytatódott, hogy a tornaterem néhány ablaka és lámpája is áldozatul esett a küzdelemnek. |
|
1896. 11. 01.
|
Ezen a napon került sor az első szervezett mérkőzésre Magyarországon a Pékerdőben, Löwenrosen-Lányi Károly szervezésében. |
|
1896. 05. 02.
|
Magyarországon Ferenc József és Gizella felavatja a Gizella (Vörösmathy) tér - Városliget között közlekedő kéregvasutat. |
|
1896. 04. 11.
|
Hajós Alfréd megszerzi a magyar sport első és második olimpiai aranyérmét (100m-en és 1200m-en). |
|
1896. 04. 06. - 15.
|
Az I. újkori olimpiai játékokon 8 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk két arany, egy ezüst és két bronzérmet, valamint egy negyedik helyezést. |
|
1896.
|
A labdarúgás Magyarországon elsősorban két egyesület tornászai között népszerű. Egyik a Budapesti Torna Club (BTC) , ahol Stobbe Ferenc és Ottó József veszik pártfogásukba a játékot. A másik a Budapesti (Budai) Torna Egyesület (BBTE), itt Bély Mihály népszerűsíti a futballt. |
|
1895. 12. 08.
|
A magyar atléták hagyományos téli viadalán a labdarúgás is szerepel. Ez elsősorban Harry Perry-nek, az atléták angol edzőjének köszönhető, aki támogatta ennek a labdajátéknak a terjedését. (Egyes források szerínt Ő hozta az első labdát az országba. Ha ez nem is igazolható, minden bizonnyal hozott hazájából ilyen játékszert.) |
|
1895.
|
Ettől az évtől számíthatjuk, hogy a sajtóban (főleg a sport sajtóban, elsősorban a Sport Világban) rendszeresen jelennek meg a labdarúgással foglalkozó cikkek. |
|
1895.
|
A magyar utakon megjelennek az első automobilok. |
|
1894. 05. 08.
|
Magyarországon torna és játékünnepélyt rendeznek és a műsoron helyet kap a labdarúgás is. |
|
1893. 11.
|
Andor Tivadar a tornaügy című lapban, a labdajátékok koronájának nevezi a labdarúgást és annak a meggyőződésének ad hangot, hogy előbb vagy utóbb, de mindenképpen népszerűvé válik. |
|
1893. 10.
|
Budapesten Ottó József fővárosi (Markó utcai) reáliskolai tanár, a tornatanárok számára rendezett "játéktanfolyamon" ismerteti és a gyakorlatban is bemutatja a "rugdaló"-nak nevezett labdajátékot. Ő maga lelkes híve volt a labdarúgásnak és diákjai körében is igyekezett népszerűsíteni. Később aktív szerepet játszott a BTC megalakításában is. (A BTC tornászainak otthona is ez az iskola volt.) |
|
1893. 09.
|
Magyarországon a Ferenc József Nevelőintézet V. osztályos tanulói megalakították a Footbal Club nevű sport társaságukat. |
|
1893.
|
Egyes vélemények szerínt Szafka Manó budai főgimnáziumi tornatanár hozta az első labdát Londonból. Itthon a diákokkal ugrómércékből csináltak kapukat és így játszották az "angol labdázást". Kézzel! Csak amikor lefordították a szabálykönyvet akkor derült ki, hogy ezt a játékot lábbal kell játszani. Lassan belejöttek és egy év múlva már sokan nézték, amikor játékra került a sor. |
|
1889.
|
Országszerte alakulnak játszó társaságok és ezekben minden bizonnyal rendszeresen játszanak futballt is. |
|
1886.
|
A Képes Sportnaptárban megjelenik a "Három angol labdajáték" című írás, amelyben a szerző, Szokolay Kornél a labdarúgást is bemutatja. A kor sportlapja a Herkules, a futballról írt egyik cikkében megemlíti, hogy a játékban használt gumibelsővel ellátott bőrlabdához hasonlót már régen használtak Erdélyben. Az a labda egy kemény bőrbe vart felfújt hólyag, amit "széllabdának" neveznek. |
|
1882.
|
Szabadtéri Játszó Társaságot alakítanak a pesti református főgimnáziumban. A kezdeményező Baráth Ferenc, a gimnázium irodalom tanára. Egyes adatok szerínt már játszottak futball-t is. |
|
1879.
|
Megjelenik Molnár Lajosnak, a Reform c. lap munkatársának "Athletikai gyakorlatok" című könyve, amely egyik fejezetében ismerteti a labdarúgást. (Az adatokat gróf Esterházy Miksától a Magyar Athletikai Club elnökétől kapta.) Ebben az angol "rúgdaló"-t, ahogyan az angol kifejezést fordította, az iskolák figyelmébe ajánlja. Minden valószínűség szerínt ezt a munkát nevezhetjük a magyar labdarúgás első igazi írásos emlékének. |
|
1879.
|
Kosztovics László, aki magyar diákként angliai iskolákat látogatott meg, hazatérésekor egy futball-labdát is hozott magával. Ez az első próbálkozás, hogy Magyarországon meghonosítsák az "angol rúgósdi"-t. A kísérlet Szentendrén játszódott le, de nem járt sikerrel. A résztvevők a játékot túl dúrvának tartották, az volt az általános vélemény, hogy "nem embernek való"! |
|
1875.
|
Esterházy Miksa, a Monarchia attaséja, a testmozgás, különösen az atlétika nagy támogatója, ösztönzője behozza a minden bizonnyal első football labdát országunkba. |
|
1867. 03. 15.
|
Befejeződnek az osztrák-magyar kiegyezési tárgyalások. |
|
1854.
|
Shakespeare Lear király c. darabjának fordítása közben Vörösmarthy Mihály a "base footballplayer" (aljas futballjátékos) kifejezéssel találkozik, amivel nem tud mit kezdeni, mert nem tudja mi az a "football". Ennek az lett az eredménye, hogy a kifejezést az 1856-ban megjelent fordításban nem is találhatjuk meg. (Shakespeare a Tévedések cígjátékában is említi a játékot.) |
|
1849. 10. 06.
|
Pesten Batthyány Lajos volt miniszterelnököt, Aradon 13 főtisztet végeznek ki a Habsburgok. |
|
1849. 08. 13.
|
A magyar honvéd sereg Világosnál leteszi a fegyvert. Ezzel végetér a magyarországi forradalom és szabadságharc. |
|
1848. 03. 15.
|
Magyarországon is forradalom tör ki. |
|
1741. 05. 14.
|
Az országgyűlésen a magyar rendek "Vitam et sanguinem!" felkiáltással biztosítják Mária Teréziát, hogy mellette állnak a Habsburg trónért kitört háborúban. |
|
1703. 05. 06.
|
A Rákóczi-szabadságharc kitörése. |
|
1699. 01. 26.
|
A karlócai békekötéssel lezárul a "törökvész" korszaka. Magyarország nagyrésze a Habsburgok bírtokába kerül. Erre és a megszerzett többi területre alapozva kezdődik meg Ausztria európai nagyhatalommá emelkedése. |
|
1687. 08. 12.
|
A második mohácsi csata a török seregek végső vereségével végződik és kezdetét veszi az ország teljes felszabadítása a török uralom alól. |
|
1686. 09. 02.
|
Buda visszafoglalása a törököktől. |
|
1657.
|
Pozitívan értékeli a labdajátékokat a debreceni református főiskola szabályzata. |
|
1654.
|
Commenius "Orbis Sensualium Pictus" (A látható világ képekben) c. Sárospatakon írt könyvében láthatók a korabeli labdajátékok ábrázolásai is. |
|
1638.
|
Sárospataki diákok kapukra játszák a futballt. A kaput két rúd közé kifeszített háló jelképezi. |
|
1635. 05. 06.
|
Nagyszombaton Pázmány Péter esztergomi érsek egyetemet alapít. |
|
1612.
|
Az első magyar nyelvemlék a futballról. Szepsi Korotz György fordította le I. Jakab angol király írását és ebben arra int, hogy tartózkodjunk "az lábbal rúgó tekéktől". |
|
1600.
|
Magyarországon is labdaházak épülnek a különböző játékok számára, itt rendeznek nagyobb táncmulattságokat is (lehet, hogy bál szavunk is a ball , labda szóból ered). |
|
1564.
|
Labdajáték ábrázolása Zsámboki János "Emblemata" c. könyvében, a kép címe "Időpocsékolás". |
|
1562.
|
Pozsonyban Miksa magyar király labdaházat építtet. |
|
1526. 08. 29.
|
Magyarország elveszíti önállóságát, amikor a magyar sereg vereséget szenved a mohácsi csatában. Az ütközetben II. Lajos király is életét veszti. |
|
1470.
|
Mátyás uralkodása alatt a labdajátékok Magyarországi népszerűsége tovább nő. |
|
1456. 07. 22.
|
Hunyadi János Nándorfehérvárnál megállítja a török csapatokat és megakadályozza Európa elfoglalását. (Ennek a csatának az emlékére szólalnak meg minden délben a harangok a keresztény világban.) |
|
1450.
|
Aenas Sylvius Piccolomini Magyarországon élő olasz humanista (a későbbi II. Pius pápa), V. László nevelési tanácsadójaként írt a gyerekek testi neveléséről. |
|
1400. -as évek
|
Egy ábrázolás labdázás közben ábrázolja Luxemburgi Zsigmond magyar királyt (német-római császárt) és első feleségét, Máriát. Ebben az időben kezdtek országszerte népszerűvé válni a különböző labdajátékok. Úgynevezett "labdázótanyák" találhatók a királyi udvarok (Visegrád, Buda) környékén. Akkoriban leggyakrabban a tenisz ősének tekinthető játékot (jeu de paume) játszanak. Előszőr ketten vagy négyen ütő nélkűl, később már ütőkkel. A falvakban a méta hódít, amely legínkább a baseball-hoz hasonló, ütővel játszott, jellegzetesen magyar játék. |
|
1350.
|
Magyarországon már "láblabdát" is játszanak. |
|
1350.
|
Pécsen egyetemet alapít Nagy Lajos. Ez a hely később a magyar humanista eszmék egyik bázisa lesz. A diákok szívesen sportoltak és gyakran játszottak labdajátékokat, köztük a "lábbalütős" (rúgós) változatot is. |
|
1315.
|
Magyarországon többféle labdajátékot is játszanak. |
Regisztráció
