|
1997. 07. 01.
|
Helyi idő szerint nulla óra nulla perctől (közép-európai idő szerint 18 órától) Hongkong ismét kínáhóz tartozik. |
|
1996. 07. 18.
|
A TWA légitársaság New York- Párizs járata felrobban az Atlanti-óceán felett. A Boeing-747-es Jumbo Jetnek 212 utasa és 17 főnyi személyzete volt. Mindenki odaveszett a katasztrófában. Senki nem zárja ki a terrorakció lehetőségét, már csak azért sem mert előzetesen voltak olyan információk, hogy iszlám terroristák amerikai repülőgépet terveznek eltéríeni vagy felrobbantani. Amerika szerte szigorították a biztonsági intézkedéseket. Különösen az olimpiára készülő Atlantában. |
|
1995. 11. 21.
|
A három héten át zajló daytoni béketárgyalások lezárásaként Alija Izetbegovic bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Szlobodan Milosevics szerb elnök - közép-európai idő szerint este tíz órakor - aláírta a boszniai háború befejezéséről szóló békeegyezményt. |
|
1995. 11. 04.
|
Jichak Rabint este a tel-avivi városháza előtti béketüntetésen egy szélsőséges nézeteket valló diák kezétől érte halálos pisztolylövés. Sokan tartanak attól, hogy a békefolyamat elkötelezett hívének halálával a folyamatnak is vége szakadhat. |
|
1995. 08. 24.
|
A mai világpremier után Európában először, Oroszországgal egyidőben, Magyarországon lesz kapható a Microsoft grafikus operációs rendszerének legújabb, Windows 95 jelű változata. A szoftvert Bill Gates, a gyártó Microsoft elnöke hozza Budapestre, szeptember 1-jén. |
|
1995. 06. 29.
|
Magyar idő szerint 14 órakor, az amerikai Atlantis űrrepülőgép sikeresen összekapcsolódott az orosz Mir űrállomással. Legutóbb 20 éve volt hasonló űrtalálkozó. Ezzel az eseménnyel az egykori hidegháborús ellenségek között új korszak kezdődött az űrkutatási együttműködésben. |
|
1995. 03. 26.
|
A schengeni egyezmény éjféli hatálybalépése után az Európai Unió 7 országa (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Portugália, Spanyolország) eltörölte "belső határait". Ezzel egyidőben a külső határokon szigorodott a határellenőrzés és a beléptetés. |
|
1995. 02. 03.
|
A floridai Cape Canaveral űrközpontból elindult nyolcnapos útjára a Discovery amerikai űrrepülőgép. Rendkívüli már maga a hattagú legénység is. Az űrrepülőgépek történetében első ízben a Discovery főpilótája nő, a harmincnyolc éves Eileen Collins. A fedélzeten tartózkodik a negyvennyolc éves orosz kozmonauta, Vlagyimir Tyitov, aki az űrben töltött 368 napjával igazi veteránnak számít. Bernard Harris űrhajós-fizikus pedig az első fekete bőrű amerikai lesz, aki űrsétára indulhat a kozmoszban. A nyolcnapos út célja a júniusra, a MIR űrállomással tervezett összekapcsolódás kipróbálása, a megközelítési manőver begyakorlása. |
|
1994. 10. 14.
|
A norvég Nobel-bizottság úgy döntött, hogy Jasszer Arafat PFSZ-vezető, Jichak Rabin izraeli miniszterelnök valamint Simon Peresz külügyminiszter kapják a Nobel-békedíjat. Az indoklás szerint a három politikus a közel-keleti béke érdekében kifejtett erőfeszítésével szolgált rá a díjra. A döntés sok vihart kavart már akkor is. Sajnos béke azóta sincs. |
|
1994. 09. 08.
|
Hopeville település mellett, Pittsburg közelében lezuhant a USA Air amerikai légitársaság Boeing -737-es utasszállító repülőgépe. Fedélzetén 131 személy, százhuszonhat utas és öt főnyi személyzet tartózkodott. Valamennyien szörnyethaltak. Ez volt az utóbbi hét év legsúlyosabb légiszerencsétlensége az USA-ban. |
|
1994. 08. 31.
|
Búcsúztatták Berlinben a Németország keleti tartományaiból 49 év után kivonuló egykori szovjet hadsereget. Az eseményen jelen volt Borisz Jelcin és Helmut Kohl is. Katonai parádé, koszorúzás. Részlet Jelcin beszédéből: "Az orosz katonák barátként, felszabadítóként búcsúznak. Közel fél évszázaddal ezelőtt ostromolták meg a szovjet hadsereg katonái Berlint, összeroppantva a nemzetiszocialista Hitler-rezsimet. Soha azelőtt nem volt még olyan bűnös, véres, ártó erő, mint a hitleri. " Elmondta, hogy közel 320 ezer szovjet katona nyugszik német földben. Ezt a napot a múlt utolsó napjának nevezte, amit olyan jövő követhet, ahol nincs helye az erőszaknak. Kohl így búcsúzott: "Oroszország katonái! Megható pillanat, amikor egy büszke hadsereg békében visszatér hazájába. Honfitársaim nevében kívánok Önöknek és családjuknak a jövőben minden jót és Isten áldását." Reményét fejezte ki, hogy a két nép kapcsolatai tovább javulnak és végleg lezárult a huszadik századi sötét múlt. Ezzel a kivonulással képletesen és remélhetőleg véglegesen is lezárult a második világháború és a katonai blokkok szembenállásával fémjelzett történelmi korszak. |
|
1994. 05. 06.
|
Átadják a Franciaországot és Nagy-Britaniát a La Manche csatorna alatt összekötő alagutat, népszerű nevén a "csalagutat". |
|
1994. 02. 28.
|
A NATO légiereje előszőr avatkozik tevőlegesen a volt Jugoszlávia területén dúló háborúba. Lelőnek négy szerb katonai repülőt, amelyek megszegik a Bosznia területe felett érvényben lévő ENSZ repülési tilalmat. |
|
1993. 10. 04.
|
Az orosz elnök Borisz Jelcin ellen puccsot kísérelnek meg, amit a kormány hű csapatok nagyon gyorsan levernek. A harcok során sokan vesztik életüket és a parlament épületét (a moszkvai "Fehér Ház") is megostromolják. |
|
1993. 09. 13.
|
Jichák Rabin izraeli kormányfő és Jásszer Arafat a Palesztínai Felszabadítási Szervezet vezetője Wasingtonban aláírják az izraeli-palesztín békeegyezményt. Bár már megkötésekor sőt már előtte is sokan bírálják a megállapodást mégis történelmi jelentőségű és talán alapja, mintája lehet egy későbbi, valódi egyezségnek. |
|
1993. 02. 26.
|
New Yorkban bomba robban a World Trade Center épületében. A sebesültek száma meghaladja az ezret és van öt halottja is a támadásnak. A terrorakcióról kiderűlt, hogy arab fundamentalisták hajtották végre. |
|
1992. 06. 17.
|
Oroszország és az USA vezetői, Borisz Jelcin és George Bush, az eddigi legjelentősebb leszerelési megállapodást írják alá. A megegyezés értelmében a két ország 11 év alatt nagy hatótávolságú nukleáris fegyverrendszereinek számát a jelenlegi egyharmadára csökkenti. |
|
1992. 04. 06.
|
Bosznia-Hercegovinát, mint önálló államot ismerik el az Európai Közösség államai. Miközben a háborús események változatlan intenzitással tovább folytatódnak a térségben. |
|
1991. 12. 21.
|
A 15 volt szovjet állam közül 11 létre hozza a Független Államok Közösségét (FÁK). A Szovjetúniót feloszlottnak, Gorbacsovot leváltottnak nyilvánítják. |
|
1991. 10. 30.
|
Madridban hivatalos béketárgyalások kezdődnek a közel-keleti konfliktus megoldásáról a zsidók és az arabok között. A tárgyalások védnöke G. Bush amerikai elnök és M. Gorbacsov szovjet államfő. |
|
1991. 08. 24.
|
Mihail Gorbacsov lemond a Szovjet Kommunista Párt főtitkári posztjáról és javasolja annak feloszlatását. |
|
1991. 08. 19.
|
Szovjetúnióban a konzervatív erők puccsot kísérelnek meg a gorbacsovi reformfolyamatok leállítására. A puccs nem éri el a célját és két nap alatt végetér. Az ellenállás vezető alakja Boris Jelcin orosz elnök. |
|
1991. 07. 31.
|
Moszkvában George Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő aláírják a hadászati atomfegyverekre vonatkozó START-szerződést. Ez az első olyan megállapodás, ami nem csak a fegyverzetek leszerelésére, de számuk korlátozására is vonatkozik. |
|
1991. 06. 27.
|
A jugoszláviai néphadsereg csapatai bevonulnak Horvátország és Szlovénia területére, ahol két nappal előbb kikiáltották a függetlenséget. Az ezzel megkezdődött polgárháborús (háborús) események súlyos pusztítást okoznak, mind anyagiakban, mind emberéletben. |
|
1991. 02. 28.
|
Tüzszünet lép életbe Kuvaitban. Egy nappal korábban Szaddám Huszein elfogadja az ENSZ összes határozatát. |
|
1991. 02. 24.
|
Kuvaitban megkezdődik a nemzetközi szárazföldi csapatok harca a megszálló iraki csapatok ellen. |
|
1991. 01. 17.
|
A békepróbálkozások sikertelensége után a nemzetközi csapatok megkezdik támadásukat a Kuvaitot megszálló Irak ellen. |
|
1990. 09. 12.
|
Moszkvában aláírják a "2+4-megbeszélések" záródokumentumát. A két német állam újraegyesül és Németország visszakapja szuverenitását. |
|
1990. 08. 02.
|
Iraki csapatok egy villámakció során lerohanják és néhány nap alatt elfoglalják Kuvaitot. Az esemény óriási nemzetközi felháborodást vált ki, még az arab országok körében is. |
|
1990. 03. 19.
|
Véres magyarellenes megmozdulások zajlanak Erdélyben (Románia), amelyeket a hatóságok tétlenül szemlélnek. (Később, az események miatt több magyarnemzetiségű román állampolgárt elítélnek.) |
|
1989. 12. 25.
|
Romániában bíróság elé állítják és halálra ítélik N. Ceausescut és feleségét. Az ítéletet végre is hajtják. A tárgyalást és a kivégzést a televízió is sugározza. |
|
1989. 12. 22.
|
Romániában a kibontakozó népfölkelés megbuktatja Nicolae Ceausescut. |
|
1989. 12. 17.
|
Romániában több ezer magyar és román közösen próbálja megakadályozni, hogy Tőkés László református lelkészt elhurcolják temesvári lakásáról. Az akció végül rendszer ellenes tüntetéssé változik. |
|
1989. 11. 09.
|
18:57-kor Berlinben bejelentik, hogy az NDK polgárai minden különösebb korlátozás nélkül utazhatnak külföldi országokba, tehát az NSZK-ba, vagy Nyugat-Berlinbe is. Ez gyakorlatilag a két németország közötti határ megnyitását jelenti, vagyis megszünik a határzár és "értelmét" veszti a berlini fal. |
|
1989. 10. 17.
|
Kaliforniában súlyos földrengés pusztít (csak az 1906-os földmozgáshoz hasonlítható). A károk jelentősek, az áldozatok száma meghaladja a 60-at. |
|
1989. 08. 23.
|
650 km hosszú láncot alkotnak az állami önállóságot követelő, Szovjetúnió baltikumi területeinek lakói a Molotv-Ribbentrop paktum aláírásának 50. évfordulóján (ez tette lehetővé, hogy a Szovjetúnió bekebelezze ezeket a területeket). |
|
1989. 06. 04.
|
Kínában a több hete tartó diáktüntetéseknek, amelynek célja a demokrácia bevezetése és az emberi jogok tiszteletben tartása, véres erőszakkal vet véget a katonaság. A Mennyei Béke terét, ahol 100.000-es tömeg tart ülősztrájkot katonaság veszi körül és megtámadja a tüntetőket. Az áldozatok száma valószínűleg több ezer és mintegy 120.000 embert letartóztatnak. |
|
1989. 03. 24.
|
Óriási mennyiségű (44.000 t) olaj ömlik a tengerbe Alaszka partjainál egy léket kapott tartályhajóból. |
|
1988. 12. 21.
|
Skócia Lockerbie nevű települése fölött megsemmisül a PanAm egyik Boeing 747-es repülőgépe. A gépen tartózkodó 259 fő meghal. A lezuhanó roncsdarabok rendkívül súlyos károkat okoznak és további 11 embert ölnek meg. A tragédia okaként előszőr anyaghibára gondolnak, de később valószínűnek látszik hogy bombamerénylet történt. |
|
1988. 12. 08.
|
A remscheidi belvárosra (NSZK) amerikai bombázó zuhan, rombadöntve 12 emeletesházat. A repülőgép 300 m hosszan, szinte "utat vág" a városrészben. A halottak száma 6 és 50-en sebesülnek meg. Az eset a déli órákban történik, ennek is köszönhető, hogy az áldozatok száma nem magasabb. |
|
1988. 12. 07.
|
Rendkívül súlyos földrengés rázza meg a Kaukázust. Legfőképpen Örményországot érinti, de komoly károk vannak Grúziában és Azerbajdzsánban is. A halottak száma meghaladja az 50.000-et. |
|
1988. 08. 20.
|
A nyolc éve folyó Irak és Irán között kirobbant Öböl-háborúban életbe lép a fegyverszünet. A harcokban legalább 500.000 ember halt meg és a sebesültek száma eléri az 1.000.000-t. |
|
1988. 07. 03.
|
A Perzsa-öbölben egy USA hadihajó (később sajnálatos, de érthető tévedésnek minősítve a dolgot), lelő egy iráni polgári repülőgépet. Az áldozatok száma 290. Az USA az Öböl-háború miatt tartózkodik a térségben. Az eset után, főleg a jelenlét miatti mind erősebb tiltakozások miatt, megpróbálja felgyorsítani békéltető tevékenységét. |
|
1988. 07. 03.
|
Szovjetúnióban a Legfelső Tanács négynapos tanácskozáson lényeges változásokat fogad el. M. Gorbacsov lesz egyszemélyben a párt és az állam vezetője is, valamennyi hivatalt több jelölt közül választással kell betölteni, a hivatali idő maximum 5 év lehet, rögzítik, hogy minden állampolgárnak joga van az információhoz, stb. |
|
1988. 04. 14.
|
Afganisztán és Pakisztán Genfben megegyezést írnak alá, amely tartalmazza a szovjet katonaság kivonását Afganisztánból. |
|
1987. 12. 08.
|
A Wasingtonban (USA) tartott csúcstalálkozójukon Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan szerződést írnak alá valamennyi közepes-hatótávolságú (500-5000 km) atomfegyverük leszereléséről. Ez az első olyan egyezmény, amely nem csak szándékokat, hanem tetteket is tartalmaz, konkrétan 500 amerikai és 1500 szovjet fegyverrendszer leszerelését. |
|
1987. 05. 28.
|
A moszkvai Vaszilij Blazsennij székesegyház mellett leszáll Cessna 172-es repülőgépével Mathias Rust német sportpilóta. A leszállás előtt 800 km-t repült engedély nélkül a szovjet légtérben anélkül, hogy bárki felfigyelt volna rá. A tér fölött néhány kört írt le és leszállás után autogrammokat osztogatott. (Később garázdaság, a repülési szabályok és a határok megsértése miatt négyévi munkatáborra ítélik. Az eset következtében komoly változások történnek a szovjet hadvezetésben.) |
|
1986. 04. 26.
|
Ukrajnában (Szovjetúnió) az atomenergia békés felhasználásának legsúlyosabb balesete következik be. Éjszaka 1:24-kor a csernobili atomerőmű 4. reaktorblokjában robbanás történik, kigyúllad a reaktor is és a hirosímai atombomba radioaktivitásának kb. 40-szerese kerül a levegőbe. A keletkezett radioaktív felhőt a légáramlatok messzire sodorják. |
|
1986. 04. 15.
|
Az USA bizonyítottnak látja, hogy Líbia a nemzetközi terrorizmus támogatója és része volt több elkövetett merényletben, ezért bombatámadást intéz az ország ellen. Az akciót csak Nagy-Británia és Kanada és Izrael támogatja. |
|
1986. 02. 28.
|
Stockholmban ismeretlen tettes hátulról lelövi Olof Palmét, Svédország miniszterelnökét. |
Regisztráció
